Az amerikai rvidszr

Kialakulsa
Eldjei valsznleg Eurpbl szrmaznak. Amerikban tenysztettk ki az ezt a rvidszr cicust. Nlunk sajnos nem tenysztik ket, holott felteheten sok hdoljuk lenne. Flttbb kellemes termszete, szeld vrmrsklete van, tartzkod llat, soha nincs terhre gazdjnak. Az is elnyk, hogy egyltaln nem "beszdesek", illetve ha mgis megszlalnak, hangjuk az emberi fl szmra halk, lgy, kellemes. Eredetileg Hzi rvidszr macskaknt vlt ismertt, de az emberek sszetvesztettk az akr tbb fajta keverkeknt is szlet hzimacskkkal. 1966-ban vglegestettk a standardjt, melyben rgztettk tulajdonsgait, amik megklnbztetik az sszes tbbi rvidszr fajttl s elneveztk Amerikai rvidszrnek. Lehetsges, hogy a nem trzsknyvezett macskk kztt is gyakran tallunk hasonl kinzett, ( rvidszr hzimacska) de kztk s az Amerikai rvidszr kztt az a lnyeges klnbsg, hogy a tenysztett fajtk genercik sorn is megrzik azonos kls s bels tulajdonsgaikat, mg a tallomra szaportott macskk erre kptelenek. vek gondos tenyszti munkja, macskk generciinak bejegyzse ma mr garantlja, hogy minden egyes alomban a kiscick azonos kls s bels tulajdonsgokkal fognak rendelkezni.
Megjelense
Az eurpai rvid szr macskknl valamivel knnyebb, elegnsabb, finomabb tpust kpviselnek. Hajlkony, karcs, rugalmas mozgs llatok, szinte nesztelenl kzlekednek. Fejk viszonylag nagy, kiss tojsdad alak, valamivel hosszabb, mint amilyen szles. Flk szles alap, a hegye lekerektett. Szemk nagy, kerek, tekintetk ragyog s rendkvl figyelmes. Szrzetk rvid, kemny, tlen srbb, mint nyron. Hiba a fehr folt, a puha, hossz szrzet s a rvid farok. Nem szvesen tenysztik a tl lnk, de a tl esetlen pldnyokat sem. A fajtt j rtelemben ignytelennek tartjk, nincs szksge klns elltsra, csak szeret otthonra s termszetesen j minsg tpllkra. A nstnyek s a kandrok kztt viszonylag nagy a mretbeli klnbsg, a kandrok 4-8 kg. kzttiek, mg a cicalnyok ltalban 2-5 kg-t rnek el felnttknt. Halkszavsguk, nyugodtsguk miatt kifejezetten ajnlottak dolgoz embereknek. A gyerekekkel klnsen trelmesek. Ezekrt a tulajdonsgairt lett Amerikban egyike a 10 legkeresettebb fajtnak. Szne Makrla ezst. Mintzata pontosan olyan, mint az eurpai rvid szr cirmos macsk. Alapszne vilgos, halvnyezst. Cskos rajzolata jfekete. Orrtkre tglavrs, talpprni mlyfeketk. Szeme zld vagy mogyorszn.

|
|
|